Az antibiotikumok az emberiség fontos gyógyszerei, azonban túlzott és helytelen használatuk miatt egyre nagyobb problémát jelent az antibiotikum-rezisztencia. A Pulzus ennek kapcsán az antibiotikumok túlhasználatáról, az indokolatlan felírások okairól, a betegek gyógyszerszedési szokásairól és a baktériumok ellenállóvá válásáról kérdezte dr. Horváth Ádám szakgyógyszerészt, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézetének egyetemi adjunktusát.
„Klasszikus értelemben az antibiotikumok a természetes (növények, gombák) által termelt olyan anyagok, amelyek baktériumellenes hatással rendelkeznek. Modernebb felfogásban pedig a kémia úton előállított anyagokat is ide értjük, amelyre azonban inkább az antimikrobiális kemoterapeutikum kifejezést lehet használni” – vezette fel a témát dr. Horváth Ádám.
A cikk rámutat arra, hogy az antibiotikumok fokozott használata növeli azoknak a baktériumoknak a számát, amelyek ellenállnak a kezeléseknek. Bár előfordulhat, hogy egy készítményt indokolatlanul írnak fel, a rezisztencia kialakulásához az is hozzájárulhat, ha a beteg nem tartja be az orvosi előírásokat, vagy olyan készítményeket szed az antibiotikum mellé, amelyek csökkentik annak hatékonyságát.
A megfelelő felhasználást az úgynevezett antibiotikum-stewardship programok segítik, amelyek célja a gyógyszerek felelős alkalmazásának előmozdítása és ellenőrzése. A mindennapi gyakorlatban ugyanakkor a háziorvosok gyakran empirikus alapon kénytelenek dönteni, mivel sok rendelőben nem áll rendelkezésre CRP-gyorsteszt. Ez a vizsgálat fontos segítséget nyújthat annak eldöntésében, hogy a tüneteket bakteriális vagy vírusos fertőzés okozza-e.
A szakgyógyszerész arra is felhívja a figyelmet, hogy a rezisztencia kialakulásának egyik fő oka az antibiotikumok indokolatlan használata, különösen vírusfertőzések (pl. influenza) esetén, amikor ezek a gyógyszerek hatástalanok. Az ellenálló baktériumtörzsek kifejlődéséhez szintén hozzájárulhat, ha a beteg nem az előírt adagban vagy nem a teljes kezelési idő alatt szedi a készítményt. Azonban azt is fontos hangsúlyozni, hogy ilyenkor nem az emberi szervezet, hanem a baktériumok válnak ellenállóvá a gyógyszerekkel szemben.
Az interjúban szó esett az antibiotikumok egyik gyakori mellékhatásáról, a bélflóra károsodásáról is, amelynek megelőzésében probiotikumok, prebiotikumok és szimbiotikumok is szerepet játszhatnak. A szakember szerint a baktériumtörzseket tartalmazó probiotikumokat általában az antibiotikum bevétele után 2–3 órával ajánlott alkalmazni, míg egyes gombatörzsekből készült termékeket együtt is beszedhetők. Arra is kitért, hogy a kezelés során bizonyos anyagok, például a kalcium, magnézium vagy vas, ronthatják a gyógyszer hatását.