Tantargy

Adatok

A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2024-2025

Tematika

Az előadás célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire.

Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be.

Előadások

• 1.

  Bevezetés; A kémiai kötések elmélete; Első és másodrendű kémiai kötések.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 2.

  Szerves vegyületek átalakulásának főbb típusai; Sav-bázis fogalom;

  - Pápayné Sár Cecilia
• 3.

  Funkciós csoportok; Szerves vegyületek elnevezésének főbb szabályai.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 4.

  Szerkezeti, konformációs és geometriai izoméria; Szerves vegyületek ábrázolása;

  - Pápayné Sár Cecilia
• 5.

  Sztereokémiai alapfogalmak: centrális kiralitás, relatív és abszolút konfiguráció, optikai aktivitás fogalma és mérése, diasztereoméria, rezolválás.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 6.

  Sztereokémiai alapfogalmak: centrális kiralitás, relatív és abszolút konfiguráció, optikai aktivitás fogalma és mérése, diasztereoméria, rezolválás.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 7.

  Nyílt láncú és gyűrűs telített szénhidrogének: sp3-hibridizáció; nevezéktan; fizikai tulajdonságok; előállításuk; kémiai sajátságaik, gyökös szubsztitúció mechanizmusa. Gyűrűs szénhidrogének konformációs izomériája.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 8.

  Nyílt láncú és gyűrűs telített szénhidrogének: sp3-hibridizáció; nevezéktan; fizikai tulajdonságok; előállításuk; kémiai sajátságaik, gyökös szubsztitúció mechanizmusa. Gyűrűs szénhidrogének konformációs izomériája.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 9.

  Telítetlen szénhidrogének (alkének és alkinek): az sp2 és sp-hibridizáció jellemzői; geometriai izoméria; előállításuk;

  - Pápayné Sár Cecilia
• 10.

  Telítetlen szénhidrogének (alkének és alkinek): reakciókészség, az elektrofil addíció mechanizmusa, példák elektrofil addíciós reakciókra; konjugált diének reakciói.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 11.

  Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége: polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, mono- és diterpének, oxigén tartalmú származékaik, szteroidok, karotinoidok, A-vitamin.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 12.

  Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége: polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, mono- és diterpének, oxigén tartalmú származékaik, szteroidok, karotinoidok, A-vitamin.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 13.

  Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály; aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 14.

  Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály; aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 15.

  Aromás szénhidrogének: irányítási szabályok és értelmezésük; Poliaromás vegyületek.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 16.

  Aromás szénhidrogének: irányítási szabályok és értelmezésük; Poliaromás vegyületek.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 17.

  Alkil- és aril-halogénvegyületek: a Hlg-C kötés jellemzése; előállítási módszerek; kémiai reakciók, reakciókészség.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 18.

  Alkil- és aril-halogénvegyületek: a Hlg-C kötés jellemzése; előállítási módszerek; kémiai reakciók, reakciókészség.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 19.

  A nukleofil szubsztitúciós reakciók mechanizmusa, a mechanizmust befolyásoló tényezők, sztereokémiája; fontosabb halogénezett szénhidrogének, biológiai és környezeti hatásaik.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 20.

  A nukleofil szubsztitúciós reakciók mechanizmusa, a mechanizmust befolyásoló tényezők, sztereokémiája; fontosabb halogénezett szénhidrogének, biológiai és környezeti hatásaik.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 21.

  1. előadás zh.

  - Pápayné Sár Cecilia
• 22.

  Fémorganikus, elemorganikus vegyületek: elektronszerkezet; előállításuk; reakciókészség, SN és AN reakciók.

  - Kálai Tamás
• 23.

  Fémorganikus, elemorganikus vegyületek: elektronszerkezet; előállításuk; reakciókészség, SN és AN reakciók.

  - Kálai Tamás
• 24.

  Fémorganikus, elemorganikus vegyületek: Mg, Li vegyületek reakciói, Si-organikus vegyületek előállítása és alkalmazása.

  - Kálai Tamás
• 25.

  Alkoholok, fenolok, éterek: kötésrendszer; fizikai sajátságaik; előállítási módszerek.

  - Kálai Tamás
• 26.

  Alkoholok, fenolok, éterek: kémiai tulajdonságaik: sav-bázis sajátságok, szubsztitúciós, eliminációs reakciók, észterképzés, oxidáció, aromás elektrofil szubsztitúció.

  - Kálai Tamás
• 27.

  Alkoholok, fenolok, éterek: kémiai tulajdonságaik: sav-bázis sajátságok, szubsztitúciós, eliminációs reakciók, észterképzés, oxidáció, aromás elektrofil szubsztitúció.

  - Kálai Tamás
• 28.

  Alkoholok, fenolok, éterek: epoxidok reakciói. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok - polifenolok.

  - Kálai Tamás
• 29.

  Szerves kénvegyületek: elektronszerkezetük; tiolok és szulfidok fizikai sajátságai, előállításuk, reakcióik: oxidáció, tioészterek előállítása, alkilezés.

  - Kálai Tamás
• 30.

  Szerves kénvegyületek: elektronszerkezetük; tiolok és szulfidok fizikai sajátságai, előállításuk, reakcióik: oxidáció, tioészterek előállítása, alkilezés.

  - Kálai Tamás
• 31.

  Szerves kénvegyületek: fontosabb tiolok és szulfidok, jelentőségük biológiai folyamatokban, gyógyszerekben.

  - Kálai Tamás
• 32.

  2. előadás zh.

  - Kálai Tamás
• 33.

  Alifás, aromás nitrovegyületek: elektronszerkezet; fizikai sajátságaik; előállításuk.

  - Kálai Tamás
• 34.

  Alifás, aromás nitrovegyületek: kémiai tulajdonságaik, tautoméria, SEAr és SNAr reakciók, nitroaldol, Nef-reakció, redukció; fiziológiás hatással rendelkező származékaik.

  - Kálai Tamás
• 35.

  Alifás, aromás nitrovegyületek: kémiai tulajdonságaik, tautoméria, SEAr és SNAr reakciók, nitroaldol, Nef-reakció, redukció; fiziológiás hatással rendelkező származékaik.

  - Kálai Tamás
• 36.

  Alifás és aromás aminok: elektronszerkezet, kötésrendszer; fizikai sajátságok; előállításuk; bázicitás fogalma és magyarázata.

  - Kálai Tamás
• 37.

  Alifás és aromás aminok: elektronszerkezet, kötésrendszer; fizikai sajátságok; előállításuk; bázicitás fogalma és magyarázata.

  - Kálai Tamás
• 38.

  Aminok reakciói: alkilezés, acilezés, Hinsberg-próba, oxidáció, diazotálás.

  - Kálai Tamás
• 39.

  Aminok reakciói: alkilezés, acilezés, Hinsberg-próba, oxidáció, diazotálás.

  - Kálai Tamás
• 40.

  Biológiailag fontos aminok: aminosavak dekarboxileződésével keletkező aminok.

  - Kálai Tamás
• 41.

  Alkaloidok fogalma, főbb képviselőik, származékaik ismertetése.

  - Kálai Tamás
• 42.

  Összefoglalás

  - Kálai Tamás

Gyakorlatok

Szemináriumok

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Kötelező irodalom

Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.

Saját oktatási anyag

Az előadások anyaga a neptun MeetStreet vagy a TEAMS felületére feltöltésre kerül.

Jegyzet

Ajánlott irodalom

Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000.

Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001.

T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000.

William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995.

A félév elfogadásának feltételei

A vizsgára bocsáthatóság feltétele a párhuzamosan, kötelezően felvett gyakorlati tárgy sikeres teljesítése (egyes érdemjegytől különböző félévközi jegy).

Félévközi ellenőrzések

A félév során két írásbeli dolgozat lesz az előadás anyagából. Amennyiben valaki a két dolgozatban megszerezhető 50 pontból legalább a 30 pontot eléri, vizsga előtt nem kell beugró dolgozatot írnia.

A szóbeli vizsga megkezdésének előfeltétele az írásbeli beugró dolgozat sikeres (60 % feletti) teljesítése.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A hiányzások mértékében az ÁOK TVSZ az irányadó. A hiányzás pótlására előre egyeztetett egyéni konzultáció keretében van mód.

Vizsgakérdések

1. Nyílt láncú és gyűrűs telített szénhidrogének: sp3-hibridizáció; nevezéktan; szerkezeti és konformációs izoméria; fizikai tulajdonságok; előállításuk; kémiai sajátságaik, gyökös szubsztitúció mechanizmusa.

2. Alkil- és aril-halogénvegyületek: a Hlg-C kötés jellemzése; előállítási módszerek; kémiai reakciók, reakciókészség; a nukleofil szubsztitúciós reakciók mechanizmusa, a mechanizmust befolyásoló tényezők, sztereokémiája; fontosabb halogénezett szénhidrogének, biológiai és környezeti hatásaik.

3. Telítetlen szénhidrogének, alkének és alkinek: az sp2 és sp-hibridizáció jellemzői; geometriai izoméria; előállításuk; reakciókészség, elektrofil addíció mechanizmusa, példák elektrofil addíciós reakciókra; konjugált diének reakciói.

4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége: polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, mono- és diterpének, oxigén tartalmú származékaik, szteroidok, karotinoidok, A-vitamin.

5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály; aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók, irányítási szabályok és értelmezésük.

6. Alkoholok, éterek: kötésrendszer; fizikai sajátságaik; előállítási módszerek; kémiai tulajdonságaik: sav-bázis sajátságok, szubsztitúciós, eliminációs reakciók, észterképzés, oxidáció, vinil-éterek és epoxidok reakciói. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok.

7. Fenolok: kötésrendszer; fizikai sajátságaik; előállítási módszerek; kémiai tulajdonságaik: sav-bázis sajátságok, aromás elektrofil szubsztitúció. Élettani jelentőségük: polifenolok.

8. Fémorganikus, elemorganikus vegyületek: elektronszerkezet; előállításuk; reakciókészség, SN és AN reakciók, Mg, Li, Cu, Cd, Zn vegyületek reakciói, Si-organikus vegyületek előállítása és alkalmazása.

9. Szerves kénvegyületek: elektronszerkezetük; tiolok és szulfidok fizikai sajátságai, előállításuk, reakcióik: oxidáció, tioészterek előállítása, alkilezés; fontosab tiolok és szulfidok, jelentőségük biológiai folyamatokban, gyógyszerekben.

10. Alifás, aromás nitrovegyületek: elektronszerkezet; fizikai sajátságaik; előállításuk; kémiai tulajdonságaik, tautoméria, SEAr és SNAr reakciók, nitroaldol, Nef-reakció, redukció; fiziológiás hatással rendelkező származékaik.

11. Alifás és aromás aminok: elektronszerkezet, kötésrendszer; fizikai sajátságok; előállításuk; bázicitás fogalma és magyarázata; aminok reakciói: alkilezés, acilezés, Hinsberg-próba, oxidáció, diazotálás.

12. Biológiailag fontos aminok: aminosavak dekarboxileződésével keletkező aminok; alkaloidok fogalma, főbb képviselőik, származékaik ismertetése.

13. Sztereokémiai alapfogalmak: centrális kiralitás, relatív és abszolút konfiguráció, optikai aktivitás fogalma és mérése, diasztereoméria, rezolválás.

Vizsgáztatók

• Bognár Balázs
• Kálai Tamás
• Pápayné Sár Cecilia

Gyakorlatok, szemináriumok oktatói

• Bognár Balázs
• Kálai Tamás
• Pápayné Sár Cecilia