Adatok
A Tantárgybejelentőben megadott hivatalos adatok az alábbi tanévre: 2024-2025
Tantárgyfelelős
Rozmer Zsuzsanna
docens,
Gyermekgyógyászati Klinika
Óraszámok/félév
Előadás: 28 Óra
Gyakorlat: 56 Óra
Szeminárium: 0 Óra
Összesen: 84 Óra
Tárgyadatok
- Kód: OGG-GK4-T
- 6 Kredit
- Gyógyszerész
- Gyógysz. szaktud. elm. ism. és gyak. készségek modul
- Tavaszi
OGG-GK3-T teljesítve
Kurzus létszámkorlát
min. 5 fő – max. 50 fő
Tematika
A tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátítása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszertechnológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kapnak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismereteiről. A tananyag elméleti előadásai a Gyógyszerészi Kémia 1-3 kurzusok tematikájában nem szereplő hatástani csoportokba tartozó gyógyszervegyületek előállításával, gyógyszerkönyvi tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, a vegyületek fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, az azokban szerepet játszó kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkozik. A tantárgy gyakorlati foglalkozásainak tematikája gyógyszervegyületek szubsztanciaként és gyógyszerkészítmények ható- és segédanyagaiként történő azonosításával, mennyiségi meghatározásával, valamint néhány fizikai-kémiai tulajdonságának meghatározásával foglalkozik.
Előadások
- 1.
Gyógyszerstabilitás.
- Tyukodi Levente - 2.
Gyógyszerstabilitás.
- Tyukodi Levente - 3.
Bevezetés az elválasztástechnikai módszerekbe.
- Rozmer Zsuzsanna - 4.
Bevezetés az elválasztástechnikai módszerekbe.
- Rozmer Zsuzsanna - 5.
A VRK gyógyszeranalitikai alkalmazásai.
- Tyukodi Levente - 6.
A VRK gyógyszeranalitikai alkalmazásai.
- Tyukodi Levente - 7. A gázkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Kulcsár Győző Kornél
- 8. A gázkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Kulcsár Győző Kornél
- 9. A HPLC gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Kulcsár Győző Kornél
- 10. A HPLC gyógyszeranalitikai alkalmazásai. - Kulcsár Győző Kornél
- 11.
A gélkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai
Az affinitás kromatográfia gyógyszeranalitikai alklamzásai.
- Tyukodi Levente - 12.
A gélkromatográfia gyógyszeranalitikai alkalmazásai
Az affinitás kromatográfia gyógyszeranalitikai alklamzásai.
- Tyukodi Levente - 13. A vitaminok gyógyszerészi kémiája. - Almási Attila
- 14. A vitaminok gyógyszerészi kémiája. - Almási Attila
- 15. A gombaellenes szerek gyógyszerészi kémiája. Protozoon elleni szerek gyógyszerészi kémiája. - Kulcsár Győző Kornél
- 16. A gombaellenes szerek gyógyszerészi kémiája. Protozoon elleni szerek gyógyszerészi kémiája. - Kulcsár Győző Kornél
- 17. A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi kémiája. - Rozmer Zsuzsanna
- 18. A szintetikus antibakteriális szerek gyógyszerészi kémiája. - Rozmer Zsuzsanna
- 19. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája I. - Kovács-Rozmer Katalin
- 20. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája I. - Kovács-Rozmer Katalin
- 21. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája II. - Kovács-Rozmer Katalin
- 22. Az antibiotikumok gyógyszerészi kémiája II. - Kovács-Rozmer Katalin
- 23. A daganatellenes szerek gyógyszerészi kémiája. - Rozmer Zsuzsanna
- 24. A daganatellenes szerek gyógyszerészi kémiája. - Rozmer Zsuzsanna
- 25. Az antivirális szerek. - Rozmer Zsuzsanna
- 26. Az antivirális szerek. - Rozmer Zsuzsanna
- 27.
Gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés.
- Rozmer Zsuzsanna - 28.
Gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés.
- Rozmer Zsuzsanna
Gyakorlatok
- 1. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.
...
- 2. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.
- 3. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.
- 4. Stabilitásvizsgálatok. Az acetilszalicilsav hidrolízise hőmérséklet és pH-függésének vizsgálata.
- 5.
Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium)
Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.
...
- 6.
Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium)
Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.
- 7.
Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium)
Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.
- 6.
- 8.
Mintaelőkészítés, mint az analitikai folyamat része. Mintaelőkészítés validálása. (szeminárium)
Gyógyszervegyület folyadék-folyadék extrakciójának összehasonlítása.
- 9. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.
...
- 10. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.
- 11. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.
- 12. A kromatográfiás elválasztás jellemzése I. Metanol kimutatása etanolban vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel. Albumin és nátrium-klorid elválasztása gélkromatográfiás módszerrel.
- 13. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
...
- 14. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
- 15. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
- 16. A kromatográfiás elválasztás jellemzése II. A gázkromatográfia alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
- 17. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
...
- 18. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
- 19. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
- 20. A kromatográfiás elválasztás jellemzése III. A HPLC alkalmazása gyógyszeralapanyagok vizsgálatában.
- 21. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.
...
- 22. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.
- 23. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.
- 24. Vitaminok gyógyszerkönyvi vizsgálata. UV spetrofotometria és HPLC alkalmazása vitaminok meghatározásában.
- 25. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.
...
- 26. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.
- 27. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.
- 28. Az összetett gyógyszerkészítmények analízisének alapjai. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben I. Pulvis antispasticus.
- 29. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.
...
- 30. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.
- 31. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.
- 32. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben II. Pulvis antidoloricus. Pulvis astmaliticus. Pulvis codacetini. HPLC alkalmazása bázikus jellegű gyógyszervegyületek meghatározásában.
- 33. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.
...
- 34. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.
- 35. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.
- 36. Bázisok meghatározása gyógyszerkeverékekben III. Pulvis cholagogus, Unguentum haemorrhoidale, Suppositorium analgeticum.
- 37. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.
...
- 38. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.
- 39. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.
- 40. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei I. Spiritus iodosalicylatus, Spiritus salicylatus cum resorcino.
- 41. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.
...
- 42. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.
- 43. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.
- 44. Savas jellegű vegyületek általános meghatározási módszerei II. Pulvis chinacisalis c. vitamino C, Pulvis somniferens.
- 45. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)
...
- 46. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)
- 47. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)
- 48. Gyógyszermetabolizmus (szeminárium)
- 49. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.
...
- 50. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.
- 51. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.
- 52. A gyógyszermetabolizmus in vitro és in vivo módszerei. Acetilszalicilsav, 4-nitrofenol.
- 53. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)
...
- 54. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)
- 55. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)
- 56. Gyógyszerészi kémia szigorlatra való felkészülés. (szeminárium)
Szemináriumok
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok
Kötelező irodalom
Fülöp F., Noszál B., Szász Gy., Takácsné Novák K.: Gyógyszerészi kémia, Semmelweis, Budapest, 2010
Szász Gy., Takács M., Végh A.: Gyógyszerészi kémia 1-2., http://intranet.aok.pte.hu/OKTATAS/gyogyszereszikemia
Saját oktatási anyag
Kuzma Mónika, Lóránd Tamás, Rozmer Zsuzsanna, Perjési Pál: Gyógyszerészi kémia II., gyakorlati praktikum, elektronikus tananyag, PTE 2014.
Jegyzet
Perjési P., Fodor K., Rozmer Zs.: Gyógyszerészi kémiai gyakorlatok 1., második kiadás, Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs, 2014.
Ajánlott irodalom
Magyar Gyógyszerkönyv I-IV., VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986.
Magyar Gyógyszerkönyv I-II-III., VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005, 2007.
Lóránd Tamás, Nemes Zsuzsa, Kocsis Béla, Ternák Gábor: Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata (szerkesztette: Ternák Gábor), Pécs, 2000.
D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye's Principles of Medicinal Chemistry, 5th edition, Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, 2002.
A félév elfogadásának feltételei
A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok egyikének legalább 60 %-os, átlagának 50%-os minősítésűnek kell lennie. A sikertelenül megírt félévközi dolgozat javítására egy alkalommal van lehetőség. A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kis-dolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. A gyakorlati munka értékelése a félévközi teljesítmény (megírt dolgozatok és elvégzett kísérletek eredményei) alapján gyakorlati jeggyel történik. Elégtelentől különböző gyakorlati jegy a félév elfogadásának feltétele.
Félévközi ellenőrzések
A hallgatók a félév során (a 7. és a 12. héten) két kötelező írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok egyikének legalább 60 %-os, átlagának 50%-os minősítésűnek kell lennie. Két eredménytelen félévközi dolgozat esetén javítására egy alkalommal van lehetőség a 14. héten. A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kis-dolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie. A gyakorlati munka értékelése a félévközi teljesítmény (megírt dolgozatok és elvégzett kísérletek eredményei) alapján gyakorlati jeggyel történik. A félévközi dolgozatok pótlására nincs lehetőség.
Távolmaradás pótlásának lehetőségei
A mulasztott előadások és gyakorlatok pótlására nincs lehetőség.
Vizsgakérdések
A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy négy félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres "Minimum-Vizsga" (MV) megírása a szigorlat napján. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. Azon hallgatók szigorlatát, akik a "Minimum Vizsgán" 80 % alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A "C" vizsgán 80% alatti MV esetén is folytathatja a hallgató a vizsgát. Ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része három tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a "Minimum Vizsga", valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak.
A 13. oktatási héten az intézet Than Károly kémiai tanulmányi versenyt hirdet. A versenyen a Gyógyszerészi kémia 4 tárgyból vizsgára bocsátható hallgatók vehetnek részt. A verseny két-fordulós, elméletei és gyakorlati fordulóból áll. Elérhető eredmények: az elméleti fordulóban a maximális pontszám legalább 80%-ának megszerzése, a gyakorlati fordulóban legalább 100 +/- 1% pontosság elérése. Azok a hallgatók akik elérték az elvárt 80%-os eredményt, mentesülnek a szigorlati írásbeli MV kérdések megválaszolása alól. A verseny részleteiről a félév során értesülnek a hallgatók.
Vizsgáztatók
- Rozmer Zsuzsanna
Gyakorlatok, szemináriumok oktatói
- Harmath Lilla Édua
- Mészáros Petra
- Rozmer Zsuzsanna
- Tyukodi Levente